Vagány vegánok

Nagyon sok népszerű színészről, sportolóról, énekesről lehet tudni, hogy vegán módon táplálkozik, tehát csak növényi eredetű táplálékot fogyaszt. Miley Cyrus, Madonna, Paul McCartney, Jared Leto, Ariana Grande, Joaquin Phoenix, Jennifer Lopez - csak hogy néhány celebet említsünk. 

Ha volt kétségünk a vegán étrend létjogosultságáról, akkor érdemes megnézni a vegán sportolók listáját, hiszen ott biztosan szükség van erőre, energiára, és biztosan nem lehet sikeres az, aki az éhségtől és az alultápláltságtól gyengén szédeleg a pályán. Nos a vegán sportolók listáján ott vannak a Williams nővérek (teniszezők), Lewis Hamilton (autóversenyző), Jermain Defoe (angol válogatott focista), és még rengeteg név az ultramaratonostól a súlyemelőn át az ökölvívóig. 

Miért jó vegánnak lenni? 

Elsősorban azért, mert így az ember bélflórája - amely igazából energiával látja el a testet - olyan egészséges állapotba kerülhet, melynek révén optimális lehet a működése, ezáltal kiegyensúlyozottabb lehet az emberi test energiaellátása is. 

Hiába van sok energia az állati eredetű tápanyagokban, ha annak felszívódása és emésztése során rengeteg káros anyag szabadul fel, míg ez nem mondható el a növényi táplálékról. 

De nem akarunk meggyőzni senkit! Ki lehet próbálni, semmibe sem kerül néhány hétre vagy akár hónapra búcsút mondani az állati fehérjéknek, és mindenki maga döntse el, hogy hogy érzi magát ez által!

A vegánok egy jelentős része főleg a megnövekedett energiaszint, a jobb erőnlét miatt választja ezt az életformát, míg mások egyértelműen az állatok és a földi élővilág kímélése miatt, hiszen a növényi táplálék előállítása az állatival ellentétben nagyságrendekkel kisebb ökológiai lábnyom árán is megoldható - ráadásul erőszakmentesen.

Mik a hátulütői a vegán étrendnek?

Két gyenge pontja van a tisztán növényi táplálkozásnak: az egyik a fehérjéket felépítő aminosavak esete: nem minden esszenciális aminosav található meg minden növényben. Ezt a problémát persze ügyesen át lehet hidalni úgy, hogy az ember változatosan táplálkozik, és megbarátkozik olyan lesajnált, de egyébként zseniális fehérjeforrásokkal, mint a csicseriborsó, meg a lencse. 

A másik gond a B12 vitaminnal van. Ez valóban főleg állati eredetű táplálékokban fordul elő, sőt ott bőségesen, míg a növényekben ritkább. Szerencsére nem kell sok belőle, és a szervezet tárolni is tudja évekig, de nem árt pótolni. Ez sem lehetetlen, mivel vannak növények, amelyben kis mennyiségben előfordul: homoktövis, shitake gomba, sőt a sima földben (!!!) is, de ha nem akarunk földet enni, akkor a legjobb forrás a hordóskáposzta, mivel az erjesztő baktériumok B12-t is előállítanak. Ha minden kötél szakad, akkor lehet kapni nem éppen bio B12-t táplálékkiegészítők formájában is.