Miért ilyen sok az ételallergiás gyerek?

A három legelterjedtebb allergén étel a tej, a tojás és a mogyoró. Az ételallergiás tünetek jelenléte világszerte tapasztalható, tehát nem csak egyik vagy másik földrész sajátja, Új-Zélandtól Indián és Európán át Amerikáig húzódik az elterjedtsége. Szintén statisztikai tény, hogy növekszik az allergiások aránya, az utóbbi évtizedekben megsokszorozódott a számuk. Ott tartunk, hogy szinte a nem allergiások számítanak kivételnek. " - válaszolta kérdésünkre Szabó Lucia dietetikus.

Az is statisztikai tény, hogy az ételallergiák nem járnak egyedül, többnyire együtt nő az asztmások és ekcémások száma az ételallergiások számával. Ez a jelenség és a keresztallergiák létezése is alátámasztja azt a természetgyógyászati megfigyelést, hogy a bőr, a bél és a tüdő energiarendszere össze van kapcsolva. Ha az egyikkel gond van, akkor a másik rendszer is gondban van. Mind a három szervrendszer felületet képez, összeköti, de el is választja a külvilágot szervezetünk belsejétől. Természetesen érdemes figyelni a különbségeket az egyes országok statisztikái között, hátha megfejtjük az allergia okát. A mogyoróallergia vizsgálata során vették észre, hogy Észak-Amerikában nagyobb az előfordulási valószínűsége, mint Ázsiában. Ennek okát abban látják a szakemberek, hogy az ázsiai anyák megfőzik a mogyorót, és paszta formában adják először a gyermeküknek, hogy nehogy félrenyelje, mert a nyers mogyoró félrenyelésekor kerülhetnek a tüdőbe olyan fehérjék, amik téves jelzést adnak az immunrendszernek, és kialakul az érzékenység. A fenti egyszerű példa ellenére kijelenthető, hogy az allergia civilizációs betegség, és összefüggés van az életmód, valamint a szervezetünkbe jutó anyagok minősége, és az allergia kialakulási valószínűsége között.

Mik azok a faktorok, amik az allergia kialakulásához vezetnek?

A válasz bizonyos szempontból egyszerű: temérdek feldolgozott élelmiszert fogyasztunk, amik tele vannak tömve olyan anyagokkal, amiknek a hatásmechanizmusa csak sejthető, és mindig utólag derül ki, hogy károsak: tartósítószerek, stabilizátorok, emulgeálószerek, erjedésgátlók, csomósodásgátlók. Ha a feldolgozott élelmiszerbe nem is kerül ilyen, hát akkor kerül az alapanyagba, hiszen a növényeket számtalan vegyszerrel és műtrágyával kezelik, az állatokat antibiotikumokkal tömik, hogy ne betegedjenek le, ez mind belekerül a húsukba és a tejükbe. A legdurvább gyakorlat, hogy leölt birkából származó fehérjekészítménnyel táplálják a teheneket, hogy napi 30 liter tejet adhassanak. Húsevőt csináltunk a tehénből, csoda-e ha allergiások leszünk a tejétől!? A táplálék mellett az életmódunk is kedvez az allergia kialakulásának: a kevés mozgás, a kevés szabadban töltött idő rontja az anyagcserét és a méregtelenítés hatásfokát. Sokan az anyatejes szoptatás háttérbeszorulását és a tápszerek terjedését vélik látni az allergia gyakoriságának növekedése mögött.

Figyeljünk oda az allergiásokra!

Akármi is áll a háttérben, az allergiás ember, különösen a gyerek nem tehet arról, hogy ételérzékeny. Ha megkérdezi, hogy egyik vagy másik ételben, amit kínálunk neki, van-e tej, vagy tojás, vagy búzaliszt, akkor ne legyintsünk rá, gondolván magunkban, hogy úgyis csak egy keveset raktunk bele. Az érzékenység egy súlyos válfajában az allergiás roham kialakulásához sokszor elég egy morzsányi az adott anyagból. Vegyük komolyan ezeket a helyzeteket, sőt elébe is mehetünk, kérdezzük meg a vendég gyerektől, hogy nem érzékeny-e valamilyen ételre! Az iskolai menzán, étteremben, vagy ételkiszállító cég esetén is az illetékesek kötelesek odafigyelni az allergiások szempontjaira is!