Elhízás és COVID

A túlsúlyosság és az elhízás már régóta jelen van a nyugati jóléti társadalmakban. A tápláltság kifejezésére már a 19. században bevezették az úgynevezett BMI indexet, vagyis testtömegindexet, melyet úgy kell kiszámítani, hogy el kell osztani az ember tömegét a magasságának a négyzetével. Ha ez az érték 18 és 25 közé esik, akkor normál testsúlyú az illető, ha 25 és 30 közé esik, akkor túlsúlyos, ha pedig 30 fölötti, akkor elhízott. Magyarország nem áll jól ezen a téren, mert az elhízottak arányát tekintve negyedikek vagyunk a világranglistán. Nálunk elhízottabb nemzet az Egyesült Államok, Mexikó és Új-Zéland. Nálunk a népesség kb. 30%-a elhízott, és másik 30%-a túlsúlyos. Ez több mint a társadalom fele. A túlsúlyosak arányát tekintve is előkelő a helyezésünk. 

A túlsúly önmagában is probléma, hiszen megterheli az egyén egészségét, és ezen keresztül az egész társadalomra terhet ró - nem csak szó szerint, hanem az egészségügyi ellátásra és a gazdaságra is. A túlsúlyosak rövidebb élethosszal és többféle betegséggel számolhatnak, mivel az elhízás gyengíti az immunrendszert, a keringési rendszert, a csontozatot, tehát egy általános egészségügyi kockázatot jelent.

Ám ha ez nem volna elég, a COVID járvány újabb vonatkozásokkal gazdagította a témát. A statisztikákból kiderül, hogy az elhízottakat sokkal súlyosabb mértékben érinti a fertőzés: nagyobb arányban kerülnek kórházba, lélegeztetőgépre, és a halálozási rátát is jelentősen befolyásolja a túlsúly. Kiderült, hogy szorosabb összefüggés van a túlsúly és a COVID okozta elhalálozás valószínűsége, mint az életkor és ugyanúgy a COVID okozta halál valószínűsége között. 

Tehát több félnivalójuk van a túlsúlyosoknak, mint az időseknek 

A viszony a két jelenség között sajnos nem csak ebben a tekintetben szoros. Tehát nem csak a túlsúly van hatással a fertőzés kimenetelére, hanem a fertőzés is a túlsúlyosak arányára. Magyarországon a karantén alatt átlagosan 3-5 kilót híztak az emberek. Az otthoni tanulás a gyerekek esetében, a home office a felnőttek esetében. A munkába kerékpározás, sétálás elmaradása, a sportolási lehetőségek visszaszorulása tovább rontott a hazai túlsúly statisztikákon, és ezáltal a fertőzésekkel való ellenállóképességünkön is - COVID ide vagy oda…

Mi a teendő?

Felesleges boncolgatni, hogy milyen társadalmi, kulturális okai vannak annak, ha egy nemzet hajlamos az elhízásra. Sokkal fontosabb kérdés, hogy mit kell (t)enni? A válasz szerencsére egyszerű - lenne, ha az elhízás nem lenne egy összetett lelki, testi, társadalmi jelenség. Hiába mondja el bárki két mondatban, hogy az elhízás ellenszere az egészséges, tudatos, rendszeres, mértékletes táplálkozás és a sok mozgás, hogyha éppen az nem hallja meg, akinek meg kellene hallania...